Tápanyag-utánpótlás helyspecifikusan, avagy YIELD SERVICE+

Hazánkban egyre több gazdaság nyit a precíziós, pontosabban a helyspecifikus gazdálkodás irányába, mely segít megérteni a területek változékonyságát.
A helyspecifikus növénytermesztés a táblán belüli heterogenitáshoz való alkalmazkodást jelenti, melynek célja az input anyagok leghatékonyabb felhasználása. Ehhez azonban ismernünk kell a területeinket, valamint a növények növekedését befolyásoló elemeket, különös tekintettel a hozamot korlátozó tényezőket. Ezen technológia alkalmazásával nem táblaszinten, hanem attól kisebb kezelési egységekben (menedzsment zónákban) gondolkodunk, melyek azonos termőképességű, ezáltal azonos kezelést igénylő részegységek.
A helyspecifikus gazdálkodás a hatékonyabb input anyag felhasználás mellett az ismereteken alapuló döntéshozatalban nyújt nagy könnyebbséget, mely következtében a beavatkozások a megfelelő input anyaggal, megfelelő mennyiségben, megfelelő helyen, megfelelő időben és a megfelelő formában realizálhatóak.
Ezen döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében 2016-ban bővítettük YIELD SERVICE szolgáltatásunkat, és indítottuk el YIELD SERVICE + szolgáltatásunkat az AgriDron Kft-vel együttműködésben. Azóta mintegy 20.000 ha-on végzünk teljeskörű tápanyag utánpótlási szaktanácsadást a kezdeti lépésektől a differenciált dózisú kijuttatásig.A program első lépése a kezelési egységek, vagyis menedzsment zónák lehatárolása több évre visszamenő, biomassza térképek alapján. Az egy területen lévő menedzsment zónák eltérő fizikai féleséggel és/vagy humusztartalommal bírnak, ezért rendkívül fontos ezen talajfoltok pontos lehatárolása. A lehatárolást követően, a GPS-szel rögzített talajmintavétel az előzőleg elkülönített menedzsment zónákból történik. Minden esetben bővített laboratóriumi vizsgálatot végeztetünk a talajmintákból, hiszen ennek következtében kapunk információt a fő tápelemek mennyiségén túl az egyéb tápanyagok (mezo- és mikroelemek) mennyiségéről és egymáshoz viszonyított arányukról, mely információk alapvetően meghatározzák a tápanyag-utánpótlást. A talajvizsgálati eredmények kiértékelése külön-külön történik az egyes zónákra vonatkozóan, ennek megfelelően pedig talajfolt diagnosztikát biztosítunk, melyből információ nyerhető az adott táblarészen jelen lévő terméslimitáló tényezőkről. Teljes tápanyag gazdálkodási tervdokumentációt, differenciált nitrogén, foszfor és kálium tápanyag kijuttatási tervet és arra alapuló precíziós térképeket készítünk a talajvizsgálati eredmények alapján. A tervdokumentáció elkészítése után a gépparkkal kommunikálni tudó fájl formátumban történik meg a kijuttatási fájl átadása. A gépi kommunikáció megvalósulásában segítséget tudunk nyújtani.Sokszor felmerül azonban a partnereinkben az a kérdés, hogy mekkora befektetéssel jár, nem jelent-e több ráfordított időt a differenciált kijuttatás, és mi az előnye?
Befektetést tekintve, manapság az erőgépek többsége GPS-es rendszerrel rendelkezik, ami a helyspecifikus gazdálkodás egyik alappillére. Ezen kívül a tápanyag kijuttatás vonatkozásában egy mérleges műtrágyaszóróval kell rendelkezni. Ha ezek a feltételek adottak, akkor kivitelezhető a differenciált tápanyag kijuttatás.
Munkaszervezés szempontjából sem jelent nagyobb terhet a kijuttatási fájl alapú tápanyag utánpótlás a normál, fix dózisú használathoz képest, hiszen minimálisan tér el. Az elmúlt években a programhoz csatlakozott termelők és munkagép kezelők pozitív visszajelzései alapján elmondható, hogy a munkavégzés nem bonyolódott, a kijuttatás tervezhetőbbé vált.

A menedzsment zóna alapú talajmintavételi eredmények hatására megismerhető az adott terület változékonysága, és kivitelezhetővé válik az egyes eltérő talajfoltok megfelelő kezelése. Emellett a helyspecifikus gazdálkodás nagy előnyeként említhető, hogy a tervezési folyamat során az inputanyagok mennyisége pontosan megállapítható. A táblaméretek és menedzsment zóna méretek ismeretében mind a műtrágya mennyisége, mind a vetőmag szükséglet pontosan számítható a precíziós tervben, így nincs feleslegesen rendelt műtrágya és vetőmag mennyiség, illetve év közben felmerülő extra inputanyag igény. A kijuttatási térkép alapú kezelés minimalizálja a gépkezelői hibából adódó helytelen dózis kijuttatását is.

Általánosságban jellemző Magyarországon, hogy kevés olyan mezőgazdasági tábla van, ahol a táblaátlag alapú műtrágya kijuttatás nem jelent egyes foltokban alul-, másokban túldozírozást. Az elkészített műtrágyázási tervekben nem ritkán a 0 kg/ha vagy minimális mennyiség és akár 200 kg/ha feletti dózisok is megtalálhatók (1. ábra). Főleg a kálium és foszfor műtrágyázási tervekben a minimum 100 kg/ha-os eltérés táblán belül igen gyakorinak mondható. A nitrogén esetében, elsősorban a szaktanácsadási módszernek köszönhetően ennél kisebb eltérések a gyakoriak.

 

1. ábra: Precíziós talajvizsgálati eredmények kiértékelése (Magyarázat: Vasút: táblaátlag, SCH009, SCH010, SCH011, SCH012, SCH013: menedzsment zónánként javasolt hatóanyag)

Több helyszínes, több ismétléses kísérleteket végeztünk kukoricában, amely esetben differenciált tőszám, differenciált nitrogén, differenciált tőszám és differenciált nitrogén együttesen került alkalmazásra, melyet a területen gazdálkodó partner üzemi technológiájához hasonlítottunk. Az eredmények azt mutatták, hogy az üzemi technológiához képest a legnagyobb termésmennyiség-növekedést a differenciált nitrogén kijuttatás esetén lehetett elérni (2. ábra). Azonban ebben az esetben már közbelépett a foszfor- és kálium terméslimitáló tényezőként, mivel azok nem eltérő dózisban lettek kijuttatva.

 

2. ábra: Kukorica termésmennyisége (t/ha) (Magyarázat: N: differenciált nitrogén, T: differenciált tőszám, TN: differenciált tőszám és nitrogén együttesen, U: üzemi technológia)

 

Ha azonban rendszerben gondolkodunk, és az fő tápanyagokat differenciáltan juttatjuk ki az egyes menedzsment zónákba, akkor jelentősebb és egyöntetűbb hatást érhetünk el. Ez esetben is végeztünk kísérletet, melyben főnövényként kalászos szerepelt. Ebben az esetben az ősszel kijuttatott alaptrágyát is differenciáltuk, valamint fejtrágyaként kijuttatandó nitrogén-mennyiséget is. Felvétel készült az állományról március 27-én, majd az NDVI képek alapján megtörtént a nitrogén differenciálása. Majd május 14-én újabb állomány felmérés készült, mely esetén jól látható a két kép közötti különbség, az eltérő dózisú nitrogén pozitív hatása, mely az állomány egyöntetűségében is megnyilvánul (3. ábra).

 

3. ábra: Drón felvétel alapú fejtrágya differenciálás

 

Kertész Orsolya (Dunántúl)
20/316-7287
Orsolya.Kertesz@hu.timacagro.com

Szűcs Lilla (Kelet-Magyarország)
20/416-4362
Lilla.Szucs@hu.timacagro.com