+36 23 889 719

contact[kukac]hu[pont]timacagro[pont]com

A tömegtakarmányokhoz használt adalékanyagok szerepe és jelentősége

A tömegtakarmányok tartósításához használt adalékanyagok feladata, hogy a fermentációs folyamatok szabályozásával csökkentsék az erjedési veszteséget, beállítsák a megfelelő tejsav: ecetsav arányt, ezáltal biztosítva a beltartalmi értékek megőrzését és jobb hasznosulását a takarmányozás során. Természetesen az adalékanyagok használata nem mentesít senkit a betakarítás időpontjának helyes megválasztásától, illetve a tárolási, taposási, letakarási folyamatok menedzselésétől.

Nagyon fontos, hogy mindenki szem előtt tartsa a tartósítószerek használata nem javítja a rossz minőségű tömegtakarmányok beltartalmát, de segíti a jó minőségű tömegtakarmányok táplálóanyagainak feltáródását és hasznosulását.

A betakarítást követő néhány órában a növény még lélegzik, az összes levegő elhasználásáig a növényi proteáz enzim még aktív. A levegő gyors kiszorításával, tömörítéssel érhetjük el, hogy a nem kívánatos aerob baktériumok, élesztő és penészgombák ne szaporodjanak el. Ezek ugyanis nem csak a hasznos baktériumok elől veszik el az értékes tápanyagokat – csökkentve ezzel az az erjedés hatásfokát – de az állati szervezetbe kerülve súlyos egészségügyi, termelési problémákat is okoznak. Annak érdekében, hogy a levegő kiszorítása megfelelő legyen ügyelni kell a betakarítási szárazanyag tartalom (320 – 360 g/kg szárazanyag) és a helyes szecskaméret megválasztására.

A tejsavtermelő baktériumok szerepe

Az oxigén elhasználásával egy időben az aerotoleráns anaerob tejsavtermelő baktériumok kezdenek elszaporodni, és a vízben oldható szénhidrátokból tejsavat állítanak elő. Schmidt 2003-as tanulmányából tudjuk azonban, hogy a növények epifita flóráján mindössze 10³ - 10⁴ tejsavtermelő baktérium található, ami nem elegendő a gyors és biztonságos erjedés lezajlásához. Ezért az eredményes pH csökkenés érdekében erjedést elősegítő adalékanyagok használata szükséges. A pH gyors csökkenése limitálja a fehérjebontást, és az energiaveszteséget, illetve megakadályozza a káros enterobaktérium és clostridium törzsek elszaporodását.

Az adalékanyagok kiválasztásánál sok szempontot érdemes figyelembe venni. Az oltási csíraszám legalább egy nagyságrenddel haladja meg az epifita flóra tejsavtermelő baktériumainak számát, azaz legalább 105 /gramm zöldtakarmány legyen. A legtöbb gyártó természetesen ennek a többszöröse baktérium számmal, olykor pedig több baktériumtörzzsel dolgozik a stabilabb erjedés érdekében.
A tartósítás szempontjából lényeges az is, hogy milyen baktérium törzseket tartalmaz a készítmény. A legjobb hatást a homofermentatív baktériumok (Lactobacillus plantarum) felhasználásával lehet elérni, ugyanis ezek a glikolízis során csak tejsavat képeznek. Ugyan ilyen hatásfokkal dolgoznak a fakultatív homofermentatív baktériumok (Pediococcus acidilactici), melyek a glükózból csak tejsavat termelnek, viszont erjesztik a glükonsavat és a pentózokat is. A piacon megtalálható olyan termék, mely ezeket a baktériumtörzseket egyaránt tartalmazza a jobb hatás érdekében.
Vannak növényspecifikus adalékok, melyek külön-külön alkalmasak pillangósok, gabona és fűfélék, illetve silókukorica tartósítására. De olyan készítmények is széles körben elterjedtek, melyek a baktériumtörzsek kombinációját tartalmazzák (Lactobacillus plantarum és Pediococcus acidilactici), így alkalmasak a különböző tömegtakarmányok hatékony tartósítására. A döntés alapja minden esetben a baktériumtörzsek ismerete legyen. Elvárt, hogy az erjesztésben részt vevő tejsavbaktérium törzs gyorsan elszaporodva minél több szénhidrátot tudjon feldolgozni, valamint jól tűrje a savas (pH 4) tartományt. A szenázsok készítéséhez használt termékeknél fontos követelmény, hogy a baktérium törzs kis viszkozitású viszonyok közt is gyorsan tudjon szaporodni. Ilyen baktérium például a Lactobacillus plantarum, mely a legszélesebb körben használható, megbízható megoldást jelenti. A Pediococcus acidilactici és Lactobacillus plantarum párosítás azért is előnyös, mert előbbi a pH 5 – 6 közötti tartományban is jól szaporodik, így savtermelésével megteremti a kedvező feltételeket a másik baktériumtörzs számára.
Vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek bár nem tartoznak a tejsavbaktériumok családjába, de fontos szerepük van a tömegtakarmányok tartósítására során. Ebbe a csoportba tartozik a Propionibacterium acidipropionici, amely képes a glükózt propion-savvá alakítani ezzel segítve a penész és élesztőgombák visszaszorítását, a mikotoxin termelődés csökkentését. A baktériumtörzs használata javítja az aerob stabilitását a bontást követően is, a szenázs/szilázs fal és a TMR kevésbé melegszik, nem indulnak el a káros utóerjedési folyamatok.
A fejlett biológiai tartósítószerek növényi sejtfalat bontó enzimeket, ß-glükanázt és keményítőt bontó amilázt is tartalmaznak. Több kutató (Stokes – 1992; Selmer-Olsen – 1993) is igazolta, hogy az Aspergillus és Trichoderma mikroszervezetekből kinyert enzimek növelik az erjeszthető szénhidrát készletet, ezáltal emelkedik a tejsav tartalom és csökken az ecetsav és ammónia szint.

A jó minőségű, magas beltartalmú tömegtakarmányoknak nem csak az étrendi hatása kiváló, de jelentősen tudják csökkenteni a vásárolt takarmányok mennyiségét, ezáltal a takarmányozási költséget is. A biológiai adalékok használata pedig az erjedési folyamatok szabályozásán keresztül növeli az állati termelés hatékonyságát.

Kürthy-Molnár Zoltán
Timac AGRO Hungária Kft.